SNAKEHEART DALOK 2008.

MINT FÖLDHÖZ AZ ÁRNYÉK

Nem vagyok híres, se nagymenő
Sem a pornép pénzét elnyelő
Nem vagyok én se több mint más
Nem vagyok herceg fehér lovon
Sem hős a széles vásznakon
Te mégis annak kell, hogy láss

Refr.:
Az első vad szívdobbanás
Olyan már nem lesz semmi más
Hozzám úgy simulsz,
Mint földhöz az árnyék
Akard, hogy én adjak erőt!
Lehetnek jó, vagy rossz idők
Karom majd úgy ölel,
Hogy nem kell másé

Nem vagyok mindig erős, tudom
Nekem is fáj minden pofon
De a földbe egy se döngölt még
Volt úgy, hogy vonzott a pokol
Volt úgy, hogy szálltam, mint a por
Mosollyal szélnek engedtél.

……Nem vagyok híres, se nagymenő
     Hitetlen, mindenkit megnyerő
     Nem vagyok én se több mint más
     Te mégis annak kell, hogy láss
     Ember vagy, mindig többet vársz
     Úgy élj, hogy szeresd, amit találsz!
     Ennyit én is megtennék érted

-----------------------------------------------------------------------------------------------

RAJZOLJ ÁT!

Minden nap arról szól, hogy gyűjtjük azt,
Ami mindent eltakar, és közben eltörjük a fényt
Ahogy sok mindenki más
Minden nap attól szép, hogy veled van,
Aki csak téged akar
Érte kell, hogy maradj még az, aki rég

Látom, ahogy érzel, érzem, amire vágysz
Hallgass! Ha megigézel, ne szólj semmit, csak
Rajzolj újra át!
Látom, ahogy érzel, vágyom, amire vágysz
Nézz rám egy ember szemével, ha megfakulnék
Rajzolj újra át!

Minden nap arról szól, hogy hajtjuk azt,
ami minket felkavar, s közben eldugjuk a tényt
Hátha nem mindenki lát
Mindez csak addig tart, míg őrzöd azt,
Aki kőszívedbe mart
Érte kell, hogy maradj még az, aki rég

-----------------------------------------------------------------------------------------------

TE LÁTTÁL

Azt mondod, én vagyok, akit megláttál és meghallgattál
Azt mondod, voltam kit szerettél
Azt mondod, én vagyok, aki rosszat tett és megváltoztál
Azt mondod, vittem mindent, amit kerestél
És ez, ami számít
De mondd! Kinek számítok én?

Te láttál, nekem nem segít nagyon az ég
Csak néztelek egy üvegen át
Ahogy minden, amit tehettél, üvölteni, nem fáj.

Azt mondod, én vagyok, akit éreztél és megtartottál
Azt mondod, voltam, kin nevettél
Azt mondod, én vagyok, aki másé lett és nem vádoltál
Azt mondod, lettem mindaz, amit felednél
És ez, ami számít
De mondd! Kinek számítok én?

Ugye te láttál, nekem nem segít nagyon az ég
Csak néztelek egy üvegen át
Ahogy minden, amit tehettél, üvölteni, nem fáj
Láttál, nem segít nagyon az ég
Veled szűköltem napokon át
De az életünk megtanít üvölteni, nem fáj

A tűzbe vész, mi itt maradt
Így rejti el a hangomat
Csapdába ejt, és meggyötör
Kelj fel a székből addig, míg meg nem öl

Ugye te láttál, nekem nem segít nagyon az ég
Csak néztelek egy üvegen át,
Ahogy minden, amit tehettél, üvölteni, nem fáj
Láttál, nem segít nagyon az ég
Veled szűköltem napokon át
De az életünk megtanít üvölteni, nem fáj.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

TÖRJÜK ÁT

Voltam, voltam ember, ki hinni fél
S voltam, voltam katona, ki nem remél
De változtam készakarva, nincs többé tegnapom
Előre nézek, én fel nem adhatom
Voltam, voltam diák ki nem tanul
S voltam elítélt ártatlanul
Változzunk kéz a kézben, legyél a holnapom
Ha nem tudod, hogy csináld, megtaníthatom

Törjük át
Ne hagyjuk meghalni az éjszakát
Holnaptól miénk lesz a fél világ
Minden rólunk szól

Voltam, voltam gyógyszer, mi mit sem ér
És voltam, voltam méreg a kedvedért
Itt állok tettre készen
Szívem az asztalon
Vedd el ha kell, mert el nem adhatom

Törjük át
Ne hagyjuk meghalni az éjszakát
Holnaptól miénk lesz a fél világ
Minden rólunk szól
Gyere és láss csodát
Ébresszük együtt az éjszakát
Holnaptól miénk lesz a fél világ
Minden rólunk szól

Törjük át

-----------------------------------------------------------------------------------------------

VALAKINEK TUDNIA KELL

Már nem ronthatod el
A két szemedben látom
Ma az ördög bújt beléd
Csodákban nem hiszel,
És tőlem sincs mit várnod
Csak lépni kéne

Mindig ébren
Készenlétben
Ne maradj sötétben
Nézz szét!

Valakinek tudnia kell,
Hogy merre indulj el
Hogy merre visz az út,
Te döntesz, hidd el!
Élj, és ha egyszer menni kell,
Majd tiszta szívvel mondd,
Hát ez volt minden

Ne kérd, most nem mondhatom el
Mert félek kedved szegném,
És abból volt elég
Abban bízz, amit hiszel
Annak higgy, amit ma érzel
Mondd, mit veszíthetnél!?

Nincs kétely
Bátran lépdelj
Nyisd fel a szemed,
És nézz szét!

Valakinek tudnia kell,
Hogy merre indulj el
Hogy merre visz az út,
Te döntesz, hidd el
Élj, és ha egyszer menni kell,
Majd tiszta szívvel mondd,
Hát ez volt minden

Nincsen élet nagy álmok nélkül
Nincs öröm, csak ha bánat volt
Küzdj magaddal, és várad szépül
Mögötted leszek mindenhol

Mindig ébren
Készenlétben
Ne maradj sötétben
Nézz szét!

Valakinek tudnia kell,
Hogy merre indulj el
Hogy merre visz az út,
Te döntesz, hidd el
Élj, és ha egyszer menni kell,
Majd tiszta szívvel mondd,
Hát ez volt minden

-----------------------------------------------------------------------------------------------

VÉDTELEN SZIGET

Látod én, én tudom, hogy mennyit érsz
De nem segíthetek, és úgy szalad az időd
És te sírsz, hogy nem megy, ennyit bírsz
S a készséges alkohol lopja az erőd
Mondd, mit remélsz!?
Ha menekülsz, nem élsz

Ócska sziget a vágy, hova elmenekül, aki fél
Ahol tévedned belefér
De reggel, ha kidob az ágy
Olyan védtelen sziget a vágy

Nincs hely, ahol a rossz nem érhet el
De te nevess, ha nagyon fáj, igen, csak az ad erőt
Ne mondd, hogy beléd fészkelt a gond
S hogy mindent mit akartál, elnyeli az idő
Nézd merre mész!
Ha menekülsz, nem élsz

Ócska sziget a vágy, hova elmenekül, aki fél
Ahol tévedned belefér
De reggel, ha kidob az ágy,
Olyan védtelen sziget a vágy,
Ahol nincs más csak te meg ő,
Az a mindentől remegő,
Aki érzi már talán,
Hogy védtelen sziget a vágy.

Fáradt madár lettél mi arra vár,
hogy a szél emelje fel.
Szárnycsapásod egyre jobban fáj.
Nyitott ajtó a ketrecen, csak annyit mondj,
hogy ma megteszem.
Minden rajtad áll, agyad hallja már,
ha nem is hinnéd el.

Ócska sziget a vágy, hova elmenekül, aki fél.
Ahol tévedned belefér
De reggel, ha kidob az ágy
Olyan védtelen sziget a vágy
Ahol nincs más csak te meg ő
Az a mindentől remegő
Aki érzi már talán
Hogy védtelen sziget a vágy

Sziget a vágy…….
Ahol nincs idő
Sziget a vágy …….
Ahol nincs remény
Sziget a vágy…….
Ahol nincs jövőd
Sziget a vágy…..

„Ma megteszem” nekem ennyit mondj csupán.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

VEGYÉL A KARJAIDBA

Lehet, hogy véletlenül jöttem a Földre, de mindent látni vágyom
És nem mindegy, hogy holnap ki fekszik mellettem az ágyon
Nekem nem mindegy, hogy mit hallok, vagy mit gondolok rólad
Te vagy a legjobb dolog, ami történt velem évszázadok óta

Én próbálok a minden lenni, de ember vagyok én is
És azt képzelem, hogy jól csinálom, és elhibázom mégis
Te az vagy, akit ígért az ég, és úgy vigyázol rám
ahogy félto anya a gyermekére. Gyere és bújj hozzám!

Ha megjössz, ébressz fel! Vegyél a karjaidba mégegyszer!
Ha megjössz, ébressz fel! Vegyél a karjaidba mégegyszer!

Látod, felpörgött az élet, néha elszédülök én is
Bár sok mindent legyurök, azért te bajba hozhatsz mégis
Ha úgy érzed, már nem kell, akit választottál egyszer
Rajtam nem segíthet másik test, és semmiféle vegyszer

Ha megjössz, ébressz fel! Vegyél a karjaidba mégegyszer!
Ha megjössz, ébressz fel! Vegyél a karjaidba mégegyszer!

Látod, eldurvult az élet, néha fémbol vagyok én is
És vonzol, mint a mágnes, közben eltaszítasz mégis
De ha azt érzed, hogy nem kell, akit választottál egyszer
Rajtam nem segíthet másik test, és semmiféle vegyszer

Ha megjössz, ébressz fel! Vegyél a karjaidba mégegyszer!
Ha megjössz, ébressz fel! Vegyél a karjaidba mégegyszer!

-----------------------------------------------------------------------------------------------

ZENE ÉS FÉNY

A tükör előtt állok
Nézem, ki ez a lény,
Aki vérben forgó szemmel
Bámul felém
Élő szövet a vázon
Teszi, de sosem elég
Kéretlen szónok az ösztön
Azt súgja, ebből elég volt

Hey!
Zene legyen és fény!
Holnap majd minden mehet, ahogy a legelején

Fura körben állok
Mindenem valakié
Meztelen lelkemet a kabát gombja nyomja szét
Csak a jelre várok
Egyre feszül a tér
Szivárgó véremet látom
Lökj el vagy tedd fel a kezed és.

Élj!
Zene legyen és fény!
Holnap majd minden mehet, ahogy a legelején
De most tedd fel a kezed és.
Élj!
Zene legyen és fény!
Gyere velem, és minden jöhet, ahogy a legelején

Hey!
Zene legyen és fény!
Holnap majd minden mehet, ahogy a legelején
De most tedd fel a kezed és.
Élj!
Zene legyen és fény!
Gyere velem, és minden jöhet, ahogy a legelején

HEY! HEY! HEY!
HEY! HEY! HEY!

--------------------------------------------------------